Utolsó feltöltés: 2017. 04.06.

 

T Ü Z É R H A D A P R Ó D O K

 

1 9 5 6

 

 

M Ú Z E U M U N K

 

 

56-OS ARCKÉPCSARNOK

 

Tüzérkadétek részvétele, vagy érintettsége az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcban.

 

 

 

ESEMÉNYEK-SORSOK-ÉLETUTAK

 

ELŐSZÓ

 

Amikor a Múzeumunk honlap 56-os arcképcsarnokának résztvevői életútját megismertem, megilletődött szivvel tettem eleget annak a felkérésnek, hogy az 1956-os magyar forradalom tüzérkadét hőseinek emlékét megörökitő összeállitást mindazok figyelmébe ajánljam, akiknek napjainkban is drága hazánk sorsa.

Az események, sorsok, életutak azt példázzák, hogy vannak olyan hőseink, akikre ennyi év elteltével is felnézhetünk, személyüket mai fiatalságunk elé is példaképként állithatjuk.

Megilletődöttségem abból fakad, hogy kortársként magam is átélője voltam az 56-os eseményeknek a Magyar Rádió ostromának, majd a Szabad Kossuth Rádió parlamenti stúdiója oroszok általi  elfoglalásának nov.4-e reggelén.

Évekkel ezelőtt ért az a megtiszteltetés, hogy a Bolyai Főiskola udvarán tiszteletbeli tüzérré avattak.Ez a tény is arra indit, hogy a honlapon szereplő bajtársak életútját összegező honlapot a legőszintébb szivvel ismételten mindenki figyelmébe ajánljam.

                                                                             Budapest,2008.07.01.

 

                                         Dr.Bőzsöny Ferenc

                                                 felavatott tiszteletbeli tüzér

 

 

I.FEJEZET!

 

 

 

Vitéz Gérecz Attila  nyá. százados. Dunakeszi, 1929.

                                                                    

1944-ben felvételt nyer a nagyváradi hadapródiskolába, s az év őszén már Sümegre vonul be, ahol megkezdődött a kiképzés. 1945 január hó első napjaiban a kitelepitendő iskola első szerelvényével utazott ki először a Lengyelországi állomáshelyre, majd onnan Égerbe /Cheb/. 1945 április hó 22-én amerikai hadifogságba, onnan franciaországi lágerbe kerül, ahonnan  1946 október hó 23-án!  érkezik haza.Végzi tanulmányait, s kiváló képességei alapján  1949-ben már a magyar öttusa válogatott keret tagja. Kitünően lovagol, s pisztolylövésben maga mögé utasitja a későbbi olimpiai és világbajnokunkat, Benedek Gábort.

A sportpályafutását hirtelen törte derékba az 1949-ben történő letartóztatása.

Csoportját összeesküvés, és hazaárulás vádjával több hadapródtársával együtt letartóztatják, hadbiróság elé állitják.

Négyen halálos ítéletet kapnak,amelyekből hármat fölakasztottak. Attila jogerősen  15  évet kapott.

 A váci börtönbe kerül,ahonnan  1954 július hó 18-án  a nagy árvizes  dunát átúszva megszökik, s szüleinek otthonába hazatér.3 nap mulva árulás következtében ismét elfogják, visszakerül börtönébe, s ezen tettéért további 3 év szigoritott börtön büntetést kap.

A börtönben tehetségével, életerős magatartásával kikivja a még sokkal korosabb cellatársainak is elismerését.

Nekikezd a versirásnak és műforditásnak, számtalan csodálatos vers és egyébb irása marad  fenn, és kerül kiadásra, megőrizvén azokat az útókor számára.Minden műve a börtönben készül!

Október hó 31-én kiszabadul a gyűjtő fogházból, s azonnal felveszi a kapcsolatot az irószövetséggel, kiálltványokat fogalmaz, újságszerkesztést kezdeményez. A rádió nov.2-án teszi közzé kiálltványát.

November hó 4.tragikus hajnalán felveszi a kapcsolatot a már harcban álló szabadságharcosokkal, s a Nemzeti Szinház körüli harcokban vesz részt..Társaival előbb a Szabad Nép székházban, majd a Corvin árúházban sáncolja el magát, és harcolnak napokon keresztül. Attila két orosz tankot tesz harcképtelenné, az egyik T-34-est személyes megközelitéssel robbantja fel.                                                                                                                                        

November hó 7-én hajnalban a Rákóczi út egyik bérházának 2-ik emeletén volt, amikor közvetlen tartózkodási helye tüzérségi találatot kapott. Ezt még épen megúszta, s áthelyezte tüzelőállását a Dohány utcai biztonságosabb helyszinre, mivel oda már nem merészkedtek  be a harckocsik, csak az utca végéről tartották tűz alatt a környéket.

Aznap délután ismét változtatni  kívánt tüzelőállásán, s egy rövid csendet kihasználva igyekezett átfutni az utca túloldalára.Ekkor érte a  HALÁLOS LÖVÉS,, egy harckocsi lövegtornyából leadott rödid géppuskasorozat.

Ez a Klauzál tér 7.sz.előtt történt, ahol ideiglenesen lett eltemetve, s áll most is örök mementóként emlékműve.

Páratlanul dicsőpséges tetteit megörökiti:

Saját halottjának tekinti, s évente emlékünnepség keretében megemlékezik a M.Kir. Gábor Áron Honvéd Tüzérségi

Hadapródiskola bajtársi kőre.

A Magyar Irószövetség.

A Magyar  Öttusa Szövetség.

Számos kötetben versei és műforditása.

 

Elismertsége-kitüntetései:

-  századosi rendfokozat.  1994.

-a Magyar Irószövetség felvette tagjai sorába. 1995.

-a Vitézi Rend tagja. 1997.

-a Balassa Kard kitüntetettje. 2000.

-a Magyar Öttusa Szövetség vándordijat alapitott tiszteletére. 2002.

-1956-os felkelők rabparlamentje „Forradalom hőse” c.kitüntetés. 2004.

-Dunakeszi város „Város diszpolgára” cím adományozása. 2004.

-dombor emlékmű létesitése 1991 és 2006.

 

Élt  27  évet.

Sirhelye: Budapest,Új Köztemető 22.parcella.

Emlékműve: Budapest,VII.ker.Klauzál tér 7.

Hősies munkásságának emléke és példamutatása örökéletű!

 

1949                                            1993

 

 

 

2006

 

 

 

 

Vitéz Sujánszky Jenő  nyá. alezredes. Budapest, 1929.

 

1939-ben 10 éves korában nyer felvételt a kőszegi katonai iskolába /alreál/, ahonnan a 4 év elvégzését követően  1943-ban a nagyváradi hadapródiskolába került. II. évesként 1944 őszén már Csabrendekre vonult be az áttelepülés miatt. Karácsonykor eltávozást kapott Budapestre, de időközben a várost körülzárták az orosz csapatok. Jelentkezik a  bpesti légvédelmi tüzércsoport ütegénél a XI.kerületben, majd gyalogosként harcol tovább az ostrom során. Február hó 11-én Budán hadifogságba esik, ahonnan 25-én sikerül megszöknie.

Végzi tanulmányait, majd 1949-ben politikai okból kifolyólag eltávolitják a Pázmány Péter Tudományegyetemről. Segédmunkásként- tisztviselőként dolgozik, majd bekapcsolódik az akkor már szerveződő titkos nemzeti ellenállásba. A 40 fős nagylétszámú szervezet „Mezantin” fedőnéven működik, s fő céljuknak tekintették, hogy megfelelő pillanatban a rádió megtámadásával általános felkelést robbantsanak ki. Sajnos az ÁVH.  ügynökének sikerült beépülnie, és 1956 első felében felgönygyölitették a szervezetük nagyobb részét.Ekkor már szakosodott csoportjaik fegyverrel is rendelkeztek.Több nagyváradi hadapródtársa is volt a szervezetben.

Elsőként 17 tagot állitottak biróság elé, de az akkor már érezhető „enyhülés” miatt első fokon nem itéltek halálra senkit, ő megúszta 15 év kiszabásával. A másodfokú ítélet már elmaradt a forradalom kitörése miatt.1956 október hó 30-án kiszabadul börtönéből,  azonnal beáll a Corvin közi egységbe, s nov. 9-ig vesz részt a harcokban. Pár hetes bujkálás után november hó végén a biztos halál elől nyugatra menekül, s megkezdi sok évtizedes emigrációját.

1947-ben elkezdi a Magyar Szabadságharcos Szövetség megalapitását, melynek első főtitkára, majd elnöke, s négy évtizeden keresztül e szervezet keretén belül fejti ki 56-os szellemű magyar hazafias aktivitását.

Foglalkozása vegyész, francia felesége mindvégig támogatta /és jelenleg is/ a magyarság érdekében kifejtett áldozatvállaló tevékenységét, melyet a francia hatóságok is elismertek, és segitettek.

2005-ben megalakult franciaországban az „1956-os Magyar Forradalom Francia-Magyar Emlékbizottsága”, melynek elnöki tisztségét tölti be jelenleg is, számos  más szervezetbeli vezető szerepe mellett. Munkásságáról több száz francia nyelven megjelenő irást adtak ki, valamint  előadásokat-filmvetitéseket szerveztek. Még az évben megkapták a Diadalivnél minden év október hó 23-án rendezendő Magyar emlékünnepségek tartás jogát az esetenkénti örökláng gyujtásával.

Rádió, és tv. Interjuk megjelenitésével az 56-os szellemiséget-magyar ügyet mindvégig életben tartotta és ápolta.

Először 1990-ben látogatott haza!

 

Elismertsége-kitüntetései:

-TŰZKERESZT I.oszt. 1945.február. Budapest.

-VITÉZI REND tagja   1975, München.

-LA CROIX DU COMBATTANT DEL’EUROPE  kitüntetés. 1981.Párizs.

-előléptetés  ALEZREDES-sé 1990.

-SZABADSÁGHARCOS érdem-érem 1991. London

-1956-OS EMLÉKÉREM. 1991. Köztársasági elnök.

-MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMKERESZT KISKERESZTJE. 1992.Köztársasági elnök.

-HAZÁÉRT ÉRDEMKERESZT. 1994.

-HŰSÉG A HAZÁHOZ ÉRDEMKERESZT.1996.

-SZABAD MAGYARORSZÁGÉRT ÉRDEMKERESZT. 1997.

-1956-OS HŐS  kitüntetés. 1997.

-MAGYAROSZÁG FELEMELKEDÉSÉÉRT. 1998.

-HŐSÖK NAGYJELVÉNYE. 1999.

-CORVIN-KÖZI HŐSÖK ÉRDEMKERESZTJE. 2002.

-HONVÉDELEMÉRT I.oszt. 2002.

-FORRADALOM  HŐSE  c.kitünetés. 2004.

-1956-OS MAGYAR SZABADSÁGKERESZT. 2006.

-NAGY IMRE ÉRDEMREND. 2006. Köztársasági elnök.

-MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMKERESZT KÖZÉPKERESZTJE. 2006. Köztársasági elnök.

-MAGYAR SZABADSÁGÉRT 56’- SIÓFOK. 2006.

-továbbá számos oklevél elismerés.

Lakóhelye: Maison Alfort, Franciaország.

 

1939                                            2006

 

 

 

 

PÁRIZS-DIADALIV, 2008 OKTÓBER, magyar koszorúzási és Örökláng-meggyújtási szertartás.

Középen vitéz Sujánszky Jenő bajtársunk, az 1956-os emlékbizottság elnöke.

 

 

 

 

Az  Öröklángot Martin-Chaussade Gérard, a nemzetközi Charles De Gaulle szervezet elnöke és Sujánszky Jenő, a magyar karszallagot viselő, székely származású 8 éves kisfiu, és egy hasonló korú francia kislány gyújtotta meg.

A háttérben Nikicser László magyar nagykövet, Keresztes Tamás ezredes  magyar katonai attasé, és francia személyiségek.

 

 

 

 

 

Vitéz Mordényi Endre nyá.százados. Gödöllő, 1930. Sokgenerációs katona családból.

 

1944-ben nyer felvételt Nagyváradra, s az év őszén már Sümegre vonul be az iskola áttelepitése miatt, ahol folyik a kiképzés. 1945 jan.13-án az iskolát az északlengyelországi Gross-Born-ba /Griffice/ irányitják /2-ik szerelvény/, de ezt nem éri el, csak 6 km-re közeliti meg a már kiüritett várost, egyrészt mert egy nagy vasúti katasztrófa éri a szerelvényt, másrészt mert az orosz csapatok ekkorra elérték a város határát. Ekkor egyszemélyes felderitő feladatot kap és hajt végre eredményesen az orosz előőrs irányába. /jan.27./

A szerelvényt Égerbe /Cheb/ irányitják, ahol folytatódik a kiképzés, és április hó 22-én 1-2 nap differenciával nem orosz, hanem amerikai hadifogságba esik. Átadják a franciáknak, s Normandiából 45 novemberében térhet haza.

Végzi iskoláit, s 1950-ben besorozzák katonának, 1953-ban tisztté avatják. A forradalom első napjaiban jelentkezik az akkor szerveződő Gödöllői Járási Nemzetőrségbe, aminek helyettes parancsnoka lesz.

Fő tevékenysége a helyi, és a járási csoportok  szervezése, és fegyverrel való ellátása. A helyi központi Nemzetőrség létszáma eléri az 50 főt, a járásban 6-8 csoport, s az „Egyetemi zászlóalj” létszáma nov.4-re megközeliti a 300 főt. Az orosz csapatok támadásának hirére 4-én reggel Aszódról 2 tgk.-val 300 géppisztolyt és lőszert hoz /csak ez volt/,melyet az egyetemi zlj.pk-a azonnal kioszt, kiképzést tart, s kb. 10 egységre osztva védelmi harcállást alakit és vesz fel Máriabesnyőn a dombvonulaton, az onnan várhatóan felvonuló orosz egységek irányába.

A harci szellem rendkivüli volt!

A Nemzetőrség  parancsnoksága már 16 órától folyamatosan értesül arról, hogy Miskolc irányából zárt sorban 35 harkocsiból álló egység érkezik kb. 23 h-ra, s felmérve a kilátástalan helyzetet, mármint  azt, hogy a védők csak gyalogsági fegyverrel vannak elllátva, 20 h-kor kiadják a „tüzelni tilos-elvonulni” parancsot, melyet valamennyi egység fegyelmezetten végrehajt.

A terep és a fegyverellátottság alkalmatlan volt a harc felvételése, s igy elkerülhető volt, hogy Gödöllő azon része rombolás áldozata legyen.

Ezt követően tiszti rendfokozatától megfosztják,számos megtorlásban részesül.Szakképzettsége gépésztechnikus, évekig segédmunkás, majd amikor körülményei enyhülni kezdenek, művezető, üzemvezető lesz, 1982-ben vállalkozást, 1990-ben saját céget alapit ügyvezető igazgatóként. 2000-ben megy nyugdijba. Fő szakmai területe a fémipari innováció, 3 szabadalma, és 6 innovációs dija van, melyek kapcsán számos Innovációs elismerésben részesül.

1991-94-ben rehabilitálják.

Elismertsége-kitüntetései:

Előléptetés: hadnagyi 1993.

                  főhadnagyi 1998.

                  Századosi 2001.

Gödöllői lakósok „hálás” elismerő emléklapja 1991.

„Europa-Medaille” Rajna-Pfalzi tartományi német kitüntetés. 1995.

2-ik világháborús emlékérem.1998.

Tűzkereszt II.oszt. 1998.

Hadifogoly emlékérem. 1998.

„Borbála” emlékplakett, 1998.

100 éves a „Nagyváradi Honvédképzés” jubileumi emlékplakett.1998.

Tartalékos katonák ezüst érdemkereszt. 2000.

Köztársasági elnök „ Nemzeti Helytállásért ” emléklap elismerés. 2000.

Vitézi  Rend ezüst érdemkereszt. 2003.

„Honvédelemért” II.oszt. kitüntetés. 2005.  „1956-os” Nemzetőr jelvény. 2007.

„Aranykoszorús véradó” kitüntetés – 117 –téritésmentes véradásért. Utolsó véradás: 2007-ban,77 éves korban!

 „Ezüst Nemzetvédelmi Kereszt Vitézi Ékítményes” kitüntetés. 2010.

„Honvédelemért” I.oszt.  kitüntetés.  2014.

„1956-os vitézi JUBILEUMI KERESZT „ kitüntetés  ezüst fokozata.  2016.

 

                 

 

1953                                            2006

 

 

D V D

 

 

 

A 2008 október hó 23-án bemutatott  dokumentumfilm – 2007-2008-ban eredeti helyszineken készült, még élő  résztvevő személyek és emlékezők bemutatásával.

Valósághűen érzékelteti az 1956 október hó 20- november hó 5 közötti eseményeket, a forradalom és szabadságharc helyi, és környéki történéseit, a sortűzet, gödöllői-aszódi-kistarcsai Rendőrkapitányságok békés elfoglalását, szerveződő forradalmi szervezeteket, a Honvédség ellentmondásos intézkedéseit, a Járási Nemzetőrség megalakulását-szerveződését, az Egyetemi Nemzetőr zászlóalj kibontakozását, az utolsó nap krónikáját, és a végkifejletet.

 

A gödöllői lakosok „hálás” emléklapja:

 

 

 

Laczkovics Dezső  nyá. zászlós. Répceszemere, 1924.                                              

 

1941-ben nyer felvételt nagyváradra. 1944 őszén már Sümegen-Csabrendeken folyik a kiképzése, ahonnan a 4.-ik szerelvénnyel  Ausztriába helyezik át ütegét. Amerikai hadifogságba esik, ahonnan az év végén kerül haza.

Civil foglalkozása, életútja jelenleg még nem ismert számunkra.

1956 október hó 26-án tüntetőként vesz részt Mosonmagyaróváron a felvonuláson és a 

SORTŰZBEN HALÁLOS LÖVÉS ÉRI!    ÉLT 32 ÉVET!

1942

 

___________________________________________________________________________________________________

 

Dlabács Gyula  nyá. alezredes. Markaz, 1928.

                                                                                  

1943-ban nyer felvételt a hadapródiskolába. 1944 őszen már Sümegre vonul be, de a  bpesti karácsonyi szabadsága alatt a város bezárul, s nem tud visszatérni állomáshelyére. Az ostromot ott éli át, a fogságot  viszont megússza. Végzi iskoláit. Összeesküvés és fegyverrejtegetés gyanuja miatt a következő években ötször tartóztatja le az ÁVH, majd végül 6 évre itéli a biróság,  melyet a gyűjtőfogházban és Vácon töltött el. A forradalom n

apjaiban kiszabadul, csak december hóban hagyja az országot.Ausztriába, Franciaországba, végül  Kanadába jut el. Épitési vállakozást alapitott.

Elismertsége-kitüntetései:

-1956-os emlékérem 1991.

-Szabad Magyarországért Érdemkereszt 1996.

-előléptetés századossá 1998.

-Tűzkereszt I.oszt. 1998.

-előléptetés alezredessé 2000.

-„Honvédelemért” Kitüntető cím II.oszt. 2001.

-Politikai  Elitéltek Jubileumi Emlékérem 2001.

-Fentieken kívűl sok elismerő oklevél.

Lakóhelye: Edmonton, Kanada.

2002

 

 

 

 

nemes Rédey Tamás  nyá. törzszászlós. Székesfehérvár, 1928.

                                                              

1943-ban nyer felvételt Nagyváradra. 1944 őszén az iskolát Sümegre helyezik, ahonnan karácsonykor szabadságra megy Bpestre, de a város már bezárul, s beáll a  „Morlin” csoportba, és a várbeli védelmi harcokban vesz részt. Február 12-én fogságba esik, ahonnan márciusban kiszabadul. Végzi iskoláit. 1946-ban izgatás miatt letartóztatják, de eljárás nélkül hamarosan kiszabadul. 1956 augusztusában letartóztatják a Sujánszky féle hadapród szervezkedésben való részvételének vádjával, ahonnan nov.hó 2-án a forradalmárok kiszabaditják, 2 hetes bujkálást követően nyugatra menekül.

Az USA-ban telepedik le, 1962-ben gépészmérnöki diplomát szerez, s nyugdijazásáig a Boeing Co. mérnökeként  az  interkontinentális rakétarészlegnél dolgozik.

Elismertsége-kitüntetései:

-„Honvédelemért” I.oszt. kitüntetés. 1996.

-2-ik világháborús emlékérem. 1998.

-Tüzkereszt I.oszt. 1998.

-előléptetés törzszászlóssá. 2000.

Lakóhelye: Bellevue./WA/ USA.

1944

 

 

 

 

2006

 

 

 

2015

 

 

 

 

 

 

Hiripi Lajos  nyá. zászlós. Ócsa, 1929.

                                                                                                  

1944 nyarán felvételt nyer Nagyváradra a hadapródiskolába, de már Csabrendekre vonul be, ahol kezdődik a kiképzés. 1945 jan.3-án az I.szerelvénnyel indul egységével a lengyelországi Gross-Bornba /Griffice/.Elhelyezkednek ott ,de a hirtelen előretört orosz támadás miatt azonnal el  kell hagyniok a tábort, s 3 napos rettenetes körülmények között gyalogmenetben haladnak nyugati irányba.Összetalálkozva a 2-ik szerelvénnyel néhány napig együtt utaznak, de tizedmagával megszöknek, kalandosan hazatérnek a haza védelmének szándékával. A magyar tábori csendőrök elfogják a szökevényeket, s visszaszállitják őket  Csabrendekre, az iskola még otttartózkodó egységéhez.Március 31-én az utolsó 5-ik szerelvénnyel indulnak ismét Ausztriába állandó légitámadások és partizánveszély közepette. Május hó első napjaiban angol hadifogságba esik, kemény mezőgazdasági munkára kötelezik, majd 1946 januárjában ismét megszökik, és hazatér.

Végzi iskoláit, és elektromérnöki diplomát szerez.

1956-ban a forradalom első napjaiban a BHG.gyárban, ahol mérnökként dolgozott, megbizzák a fegyveres gyárőrség megszervezésével. Ezen tevékenységéért elbocsájtották, lakását elkobozták, internálták Kistarcsára, majd rendőri felügyelet alá került. Sokáig kazánfűtőként dolgozott, majd egy névtelenül beadott szakmai pályázatot megnyerve ismét képességének megfelelő fejlesztő mérnökként dolgozott sok éven át  kiküldetéssel  külföldön az 1990-es nyugdijazásáig.

Elismertsége-kitüntetései:

-előléptetés zászlóssá.

-„Haza védelméért” arany fokozat.

-Magyar Köztársaság Érdemkeresztje.

-1956-os emlékérem.

Lakóhelye: Budapest

 

2006

 

 

 

 

 Lovag Ybl Miklós. Hadapród. Budapest. 1927.

                                                                                                                   

Katonai tanulmányait 1938-ban a kőszegi katonai alreálban kezdi, majd 1942-ben átkerül a nagyváradi hadapródiskolába. 1944 nyarán éleslővészeti gyakorlatra voltak kihelyezve Petőházára, ahol 6 amerikai, és 1 angol repülőgépet lőttek le, amelynek lövegkezelőként volt részese. Ezért többi bajtársával együtt I. oszt. tűzkeresztet kapott elismerésül.

1944 októberében Kőszegre, majd Sümegre helyezik, ütegét 1945 januárjában kitelepitik Németorszgába, ahol folyik a kiképzés. A háború végén francia megszállás alá kerülnek, de a fogolytábort elkerülik. 1945 novemberében kerül haza Budapestre. Végzi tanulmányait, a Műegyetemre nem veszik fel, a Közgazdasági Egyetem 2. évfolyamáról kidobják. 1956-ban veszik fel a Műegyetemre. Közben sokféle munkát vállal, majd egy épitőipari vállalatnál köt ki.

A forradalom kitörésekor beáll a II. ker-i Nemzetőrségbe, ahol járörözési feladatot kap, eközben egy nemzetközi segélyszervezettel kapcsolatot létesitenek barátjával, akikkel egy szállitmányt szerveznek vér, és eü. felszerelés behozatalára Bécsből, budapesti kórházaknak.

A november 4-i események hatására már nem térnek vissza, s az akkor később kiutazó feleségével 1957 januárjában Californiába érkeznek. 1961-ben a  los angelesi délcaliforniai egyetemen végez mint épitész.

Los Angelesben az ottani magyar diákság összefogásában aktiv szerepet vállal, megszervezik a  Magyar Egyetemista Szövetséget, és nagy propaganda hadjáratot inditottak az 1956-os forradalomról az USA-ban.

15 évet tölt Los Angelesben, 1971-ben kerül át Honoluluba egy nagy épitészmérnöki vállalat vezetői posztjára. 1976-ban saját tervező irodát alapit egy helybeli Japán-Amerikai kollegájával. Munkájuk sokrétű, állami, városi, és magánlétesitmények, amiért sok elismerést kapnak.

Családot alapit, második felesége magyar származású amerikai, gyermekei Honoluluban születtek.

Katonai rehabilitációját nem kérte!

Lakóhelye: az Oahu szigeten fekvő Honolulu, Hawai, USA.

 

1944

 

2007

 

 

 

 

Dr.Csicsery Zsigmond. Hadapród. Budapest, 1929.

                                                                                                                        

1943 nyarán nyer felvételt a nagyváradi hadapródiskolába. A II.évfolyamra  44 őszén már Sümegre vonul be , ahonnan 45.jan.3-án az I.szerelvénnyel utazik a lengyelországi Gross-Born-ba /Griffice/.Onnan nehéz körülmények között hamarosan távozniok kellett. A kiképzés Égerben  /Cheb/ folytatódik, s április hó 22-én amerikai hadifogságba esik.Oktőber végén érkezik haza, s folytatja tanulmányait. 1951-ben a Műegyetem vegyészmérnöki karán diplomázik. 1952-ben munkaszolgálatra kényszerül  mint „osztályidegen”, majd 1953  májusában izgatás vádjával letartóztatják, s börtönéből 1 év után szabadul.

A forradalom kitörésekor nyugatra távozik,s hamarosan amerikába érkezik. Kutatóintézetekben-laboratóriumokban dolgozik,  1961-ben doktorál  mint szerves vegyész. Fő szakmai területe a katalizátor folyamatok kutatása. 1962-1986-ig a Chevron olajvállalat kutatójában dolgozik, s a California Catalysis Sociely-nek elnöke és igazgatója lett. 1986-ban nyugdijba ment, saját szakmai tanácsadó vállakozást inditott, mely több földrészen dolgozott.

Több mint 50 cikke jelent meg szaklapokban, és 20 szabadalma van. 2001. december hó 1-én a Magyar Tudományos Akadémia köztestület tagjává választotta. 23 országban tartott előadást, és tanitott több egyetemen. Egy munkája elnyerte az Egyesült  Nemzetek „Centre of Excellence” diját.

Érdekesség: a hadifogságból hazatérve fejből megirta  kitelepülésünk, és fogságunk pontos történetét 135 oldalas  „napló”-ban.

Katonai rehabilitációját nem kérte!

Lakóhelye: Lafayette,California.USA

 

2007

 

 

___________________________________________________________________________________________________

 

Papp László. Hadapród. Debrecen, 1929.

                                                                                                                        

1943 nyarán nyer felvételt Nagyváradra. II.évfolyamára már 44 őszén  Csabrendekre vonul be, ahonnan az iskolával Németországba kerül, ahol folytatódik a kiképzés. 45 áprilisában hadifogságba kerül, ahonnan betegsége miatt már 46 februárjában hazatávozhat. Folytatja tanulmányait, felveszik a Műegyetem épitészkarára, majd  utolsó félévében politikai okból kifolyólag eltávolitják. 1955-ben kap engedélyt  a befejezésre. A forradalom kitörésekor munkahelyén a munkástanács elnökévé választották, de az utolsó napokban  közvetlenül részt vesz a bpesti fegyveres harcokban is. A forradalom leverését követően nyugatra távozik, végül az USA-ba jut el. Önálló tervező irodát nyit, s mellette a New-York-i Épitész Szövetség elnöke, az Amerikai Épitész Szövetség igazgatója és számos más testület vezetőségi tagjaként tevékenykedett.

Nyugdijasként elvállalta a Stamfort /Connecticut/ város fejlesztésének irányitását.

Lakóhelyén jelenleg is a városi önkormányzat egyik vezetője.

Katonai rehabilitációját nem kérte!

Lakóhelye: New Canaan. USA.

 

 

Dr.Széll Kálmán  nyá. százados. Herény, 1926.

                                                                               

1941 őszén nyer felvételt Nagyváradra. 1944 nyarán még oda vonul be, ahonnan  osztályát az „Árpád” vonal épitéséhez irányitják, majd  Kőszegre. 44 karácsonyi ünnepekre szabadságot kap, és Budapestre megy családjához. Az ostromgyűrú bezárul, alakulatához már nem tud visszatérni. Beáll a „Morlin” csoportba, részt vesz a bpesti harcokban, de végül  a körülzárt városból visszajut alakulatához Csabrendekre. A március végén lóháton, kötelékben lövegekkel  vonulnak ki Ausztriába, harcba nem kerülnek, s április hő végén angol hadifogságba esik.

Elvégzi az orvosi egyetemet, közben a Néphadseregben is szolgál orvosként alhadnagyi rendfokozattal.

A forradalom  kitörésekor a szombathelyi  kórház Forradalmi Bizottságának vezetőségi tagja lett, ezért rangjától megfosztják, továbbá számos  hátrányt szenved.

1992-es nyugdijazásáig a szombathelyi Markusowszky kórházban dolgozik, mint osztályvezető főorvos.

Szakmai területe: sebész, aneszteziológus,traumatológus.

Hazai és külföldi előadásainak száma: 403.

Elismertsége-kitüntetései:

-előléptetés főhadnaggyá 1993.

-                  századossá   1998.

-Birtokosa az „Emeritus Professzor”-i cimnek.

-Szombathely Város Diszpolgára cím. 2008.

Lakóhelye: Szombathely

 

2006

 

 

 

 

2.FEJEZET!

 

 

Mikófalvy Ferenc. Hadapród. Budapest. 1930.

1940-ben felvették a kőszegi katonaiskolába, majd 1944-ben a nagyváradi tüzér hadapródiskolába. Az év őszén bevonul, s 1945 január hó első napjaiban az első szerelvénnyel indulnak a lengyelországi Grossbornba /Griffice/, ahonnan az orosz csapatok hirtelen előretörése miatt azonnal –rettenetes körülmények között – gyalogmenetben hagyják el a tábort,s február hó 7-én érkeznek Égerbe /Cheb/ ahol folytatódik a kiképzés. 1945  április hó 22-én amerikai hadifogságba esik, majd átadják a franciáknak, és a normandiai Cherbourg-i lágerbe kerül. Valószinűleg 1945 november hó 1-én érkezik vissza  Magyarországra. Végzi civil tanulmányait, leérettségizik, de volt hivatásos tiszt /vezérőrnagy/ apja miatt az egyetemre nem veszik fel. Munkásként dolgozik egy gyárban, s csatlakozik egy szerveződő ellenállási csoporthoz, ahol vezetőségi szerepet tölt be. Az ÁVH. a szerveződést felgönygyöliti, 1955 decemberében letartóztatja, s 1956 május hó 10-én 13 évi börtönre itéli.

A forradalom  első napjaiban  a felkelők szabaditják ki börtönéből, majd Budán csatlakozik egy fegyveres csoporthoz.

A forradalom leverését követően bujkál, de megtudja, hogy kőrözik, s néhány nap mulva – hamis papirral –nagy nehézségek közepette éri el az osztrák határt. Ausztriából hamarosan egy franciaországi menekülttáborba kerül, Chatellerault nevű városba. Innen Párizsba jut, ahol  gyárban dolgozik munkásként, majd beiratkozik egyetemre, s megszerzi a gyógyszerészi diplomát., továbbiakban egy nagy gyógyszergyárban osztályvezetői minőségben dolgozik. Megkapja a francia állampolgárságot, megnősül, felesége spanyol származású. Párizs után Compiegne nevű városban laknak,de amikor nyugdijas lesz felesége hazájába Spanyolországba költöznek.

Hazájába csak 34 év távollét után tudott hazalátogatni, s 2004 április hó 22-én  halt meg Spanyolországban.

Élete végéig megőrizte magyarságát, és érdeklődését hazája iránt.

Magyarországi rehabilitációját nem kért

 

1942

 

2001

 

 

___________________________________________________________________________________________________

 

Magoss  János. Hadapród. Budapest. 1929.

1939-ben 10 éves korában Kőszegen kezdte meg katonai tanulmányait. 1943-ban a nagyváradi hadapródiskolába nyer felvételt. A háború után civil gimnáziumban érettségizik, egyetemre politikai okból kifolyólag nem veszik fel, műszerész szakmában dolgozik. Ellenállási szervezkedésben veszt rész, egy alcsoport irányitója-vezetője.  A csaport lebukik,börtönbe kerül, s 1956  májusában a biróság 12 évre itéli.

A felkelők szabaditják ki, azonnal beáll a széna téri felkelő  csoporthoz. A forradalom  leverését követően nyugatra menekül, s az 1980-as években autóbalesetben hal meg Németországban.

Magyarországi rehabilitációját nem kérte!

 

 

Gyepes Dezső ny.á.hdgy. Érsekvadkert. 1928.

1942-ben felvételt nyer Nagyváradra, ahol elkezdi katonai tanulmányait. 1944 őszén az iskola áttelepülése miatt már Csabrendekre vonul be. Karácsonykor szabadság jogán szüleihez Budapestre utazik, de a város körülzárása utolsó pillanatában még kijut, s visszatér alakulatához. 1945 januárjában ütegével nagy nehézségek közepette utaznak Ausztriába, ahol április hó végén angol hadifogságba esik. Kikerül a táborból, a mezőgazdaságban dolgozik, 1946 ban térhet haza. Végzi tanulmányait, épitésztechnikusi képesitést szerez.

1956-ban egy nagy bpesti épitőipari vállalatnál dolgozik, ahol a forradalom kitörésekor beválasztják a Munkástanácsba, s annak elnökhelyettese lesz. Aktivan részt vesz annak munkájában, s a forradalom leverését követően először 7 hónapra, majd további 4-5 ször vizsgálati fogság cimén begyűjtik, minden tárgyalás-ítélet nélkül.

Hazáját nem hagyja el, megnősül, családot alapit.

1991-ben katonai rehabilitációja kapcsán a Honvédelmi Miniszter ny.á.hadnaggyá lépteti elő.

Meghalt 2007-ben.

 

1942

 

2007

 

 


 

___________________________________________________________________________________________________

 

 

Fister Károly. Hadapród. Budapest. 1929.

1939-ben 10 éves korában felveszik a kőszegi katonaiskolába, majd 4 év elvégzése után 1943-ban nyer felvételt  Nagyváradra

1944-45-ben a körülzárt  Bpesten önként részt vesz egy magyar tüzér ütegnél a katlancsatában. Hadifogságot elkerüli, majd folytatja  civil tanulmányait és leérettségizik.  Bekapcsolódik a szerveződő ellenállásba, és csak közvetlenül a forradalom előtt bukik le, igy már nem kerül a biróság elé.

Részt vesz a forradalomban Bpesten, majd a leverését követően nyugatra menekül.

USA-ban lakott, és vegyészként dolgozott. 2007-ben halt meg.

Magyarországi rehabilitációját nem kérte!

 

___________________________________________________________________________________________________

 

 

Péntek Róbert. Hadapród. Dunaföldvár. 1926.

1941-ben nyer felvételt a nagyváradi hadapródiskolába. Elkezdődik a még békebeli tanulmánya-kiképzése. s 1944 nyarán „SAS” behivóval bevonul az iskolába, erőditési munkára kerül, s majd részt vesz a magyarországi légvédelmi harcokban, melyért  magas kitüntetésben részesül. Ezt követően bevonul alakulatához Csabrendekre,ahol tovább folyik kiképzése. Onnan az első, de meghiusult szerelvénnyel indulnának Ausztriába, de végül április hó utolsó napjaiban gyalogosan indulnak. 1945  május hó elején amerikai hadifogságba esik, majd átadják a franciáknak. Lágerében hamarosan jelentkezik a francia idegenlégióba. Kiképzését követően sokáig harcol Afrikában, Ázsiában. Kiváló tevékenységéért több magas francia kitüntetésben részesül. s 1955-ben törzsőrmesteri  rendfokozattal  mint 100 %-os hadirokkant szerel le. 1956-ban a magyar forradalom kitörésekor néhány magyar származású bajtársával

példamutató hazafias meggyőződéséből  fakadóan – Ausztrián keresztül  hazajön segiteni a felkelőket, de amikor a szovjet hadsereg leveri a magyar forradalmat, visszamenekül nyugatra, és menekült jogot kap. Végzi tanulmányait.

Alapitója és aktiv résztvevője Franciaországban a Magyar Szabadságharcos Szövetségnek.

1958 október hó 23-án a párizsi városházán vezérszónok  az 56-os magyar forradalom 2-ik évfordulóján tartott megemlékező ünnepségen, s aznap este többezres tömeg kiséretében koszorúzott az  „Ismeretlen Katona” sirjánál.

Az év őszén küldöttséget szervez Charles De Gaulles francia köztársaági elnökhöz a halálraitélt magyar szabadságharcosok kegyelme érdekében.

Megnősül, és francia feleségével 1961-ben kivándorol az USA-ba, ahol egy nagy vállalat igazgatója lett.

1995-ben Kaliforniában /USA/ halt meg, magyarságát, hazája  iránti vonzódását mindvégig megtartva.

Magyarországi rehabilitációját nem kérte

1944

 

 

 

1958

 

 

 

1998?

 

 

 __________________________________________________________________________________________________

 

ELHUNYT BAJTÁRSAINK:

 

Vitéz Gérecz Attila          1956      Tűzharcban!

Laczkovits Dezső            1956      Sortűzben!

Magoss János                 1980      Autóbalesetben!

Péntek Róbert                1995 

Mikófalvy Ferenc           2004

Fister Károly                  2007

Gyepes Dezső                 2007

 

NYUGODJATOK BÉKÉBEN, EMLÉKEITEKET  KEGYELETTEL MEGŐRIZZÜK!

 

 

Akikről sajnos  nem érkezett információ:

 

 Hegedűs Gyula hadapród.   1927-1997?

Szilványi Ákos hadapród.    1929.

Lakatos Kálmán  hadapród  1925.

Vitéz Désaknai  György kiképző altiszt.

Kérem a bajtársakat, aki rendelkezik információval, vagy fotóval, értesitsen!

 

 

____________________________________________________________________________________________________

 

Tisztelt ismeretlen látogatónk!

Köszönjük, hogy megtisztelte virtuális múzeumunkat. Amennyiben mélyebben kiván megismerni bennünket, úgy a jelen honlap kezdő oldalán  található „hadapródiskola” jelre klikkeljen, s ezzel lehetőséget ad számunkra, hogy a 17 éve működő hagyományainkat ápoló és tisztelő bajtársi kőrünket is bemutassuk.

A bajtársi kőr kezdeményezője és megalapitója vitéz Horváth Gyula ny.á.alezredes, akit már – ötödéves lévén – 1944 nov.15-én tisztté felavattak.

Légvédelmi ütegének hadapród bajtársaival együtt, azon évben hazánk légterében 10 amerikai bombázót lőttek le, mely kiemelkedő eseményt magyar és angol nyelvű emléktábla örökit meg a Győri 12. Arrabona Légvédelmi Rakéta Ezred emlékparkjában.

                           

2004

 

 

 

 

Az „1956-os forradalom és szabadságharc katonahőseinek” emléktáblája, melyet Dr.Holló József nyá.altábornagy avatott Budapesten a H.I.M. diszudvarán a jubileum évfordulóján.

 

2006

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

EPILÓGUS:

Egykoron fiatalok voltunk, telve energiával-tettvággyal, és szeretett hazánk védelmére készültünk.Választott pályánkat élethivatásnak tekintettük, de a körülmények megváltoztatták eredeti szándékunkat, sajnos az erősebb  hangja közbeszólt, s igy alakult.

Bajtársaink szétszóródtak a nagyvilágban, de ki hazánkban, ki külföldön egy életen át bárhol is, becsülettel helytállt.

A bajtársiasság és az összetartozás – közös emlékeinken alapulva – ma is élő motivum számunkra.

A multunkat nem feledjük, nem szégyeljük, sajnos gyorsan  fogyatkozunk!

 

Innen indultunk

1941

 

 

ÉS

 

VÉDŐSZENTÜNK SZENT BORBÁLA ÖRKÖDÖTT FELETTÜNK!

 

 

.

 

 

Az „Alma  Mater”-ünk megszünését, és a háború befejeződését követően elnyert elismeréseink a számok tükrében:

- hadifogság                                 13 fő

- vizsgálati fogság-internálás         7 fő

- börtön                                         5 fő  /össz:62 év/

- tűzharcban elesett                       1 fő                                        

- sortűzben elesett                         1 fő                              

- külföldre távozás /1956/              10 fő

- katonai rehabilitáció  /1991/         9 fő   /nem kérte: 7 fő/

- külföldi magas kitüntetések        4 fő

- Magyar Köztársasági Elnöki        3 fő   / 5 alk./

- Magyar Honvédelmi Miniszter     4 fő

- magas magyar elismerések         7 fő   /17 alk./

- katonai előléptetések                  9 fő

- Diszpolgári Cím  elismerés          3 fő

- fali dombormű-emléktábla.         3 db.

 

___________________________________________________________________________________________________

 

Kedves Bajtársak!

Amennyiben pontatlan adatot találtok úgy korrekciót kérjetek, vagy ha valaki nem került nevesitésre, úgy jelezzétek a szerkesztőnek, és pótoljuk.Továbbá  lehetőséget biztositunk minden itt nevesitett bajtársunknak, ha küld 1-2 képet magáról,  /nem csoportkép!/ azt is bemutatjuk.

 

Forrásmunka:

-Nagyváradi Tüzérségi  Hadapródiskolások voltunk c.könyv.

-Oral History Archivum.

-Hadtörténeti Intézet Levéltára.

-Történeti Hivatal.

-Magyar Irószövetség.

-Magyar Öttusa Szövetség.

-Internet.

-Megjelent publikációk.

-Személyes kapcsolatok.

Csak nyilvános adatok felhasználásával!

A teljes anyag korlátlanul letölthető!

A kutatást, és szerkesztést végezte :Mordényi Endre

 

 

Vissza a fő oldalra