Utolsó feltöltés: 2015.02.04.

 

 

T I S Z T E L E T A D Á S

 

 

Tartalom:

1.fejezet: Tiszteletadás Gérecz Attila emlékművénél  Budapesten. 2006.

2.fejezet: Tiszteletadás Párizsban a Diadalívnél 56-os bajtársaink emlékére. 1997.

3.fejezet. Hadifogságunk jubileumi ünnepségén Németországban. Bad- Kreutznach. 1995.

4.fejezet. 56-os  EMLÉKFAL  emlékhelyünk avatása Győrben, 2009.

5.fejezet. Emlékezéssel tiszteletadás Szent Borbála, a tüzérek védőszentje előtt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

 

 

TISZTELETADÁS GÉRECZ ATTILA EMLÉKMŰVÉNÉL

 

Immár 15 éve minden év november hó 7-én megemlékezünk –egykori hősi halált bajtársunk – halálának színhelyén, az emlékére emelt falitáblánál.

Színhely: Budapest, Klauzál tér 7.

Az ünnepségeket bajtársi kőrünk szervezi, melyen egykori bajtársain kívül rendszeresen résztvesznek, és megemlékeznek-koszorúznak a rokonság, egykori kedvese, Magyar Irószövetség, Magyar Öttusa Szövetség, Bólyai Akadémia, társ bajtársi szervezetek képviselői is.

A 2 évvel ezelőtt avatott új emléktábla előtt – mely az Irószövetség épületénél van, is történik emlékező-tisztelgő ünnepség, továbbá az országban más helyeken is.

 

 

 

 

 

 

 

 

2.fejezet!

_____________________________________________________________________________________________________

TISZTELETADÁS  PÁRIZSBAN A DIADALÍVNÉL 56-OS BAJTÁRSAINK EMLÉKÉRE

 

1997 március hóban a hadapródiskola bajtársi kőre nevében látogatást tettünk Párizsban a Diadalív emlékműnél, melynek fő inditéka az volt, hogy tisztelegjünk a – dicsőséges 1956-os magyar forradalom és szabadságharcban való tevékenységük miatt – hazájukat elhagyni kényszerült bajtársaink előtt.

Az aktus színhelyéül legalkalmasabbnak láttuk a Diadalívet.

Hőseink, akikre emlékeztünk: Csicsery Zsigmond, Dlabács Gyula, Mikófalvy Ferenc, Papp László, Rédey Tamás, Péntek Róbert, v.Sujánszky Jenő, Ybl Miklós egykori tüzérhadapródok, 56-os bajtársaink.

Bár ők szétszóródtak a nagyvilágban, de Sujánszky Jenővel együtt emlékeztünk rájuk. Sajnálatos, hogy Péntek Róbert már 1995-ben elhalálozott.

A programunkat Sujánszky Jenő egykori bajtársunk szervezte, mely nélküle nem is lett volna végrehajtható. Francia Minisztériumi engedéllyel történt az aktus, magasrangú tisztségviselők részvételével, az örökláng meggyújtásával.

A küldöttség 2 főből állt, Mordényi Endre és neje, s v.Sujánszky Jenővel együtt helyeztük el a magyarországról vitt nemzeti szín szalagos koszorút.

Méltó, és örökké emlékezetes kegyeleti aktus volt!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotók: ME-SJ.

____________________________________________________________________________________________________

3.fejezet!

HADIFOGSÁGUNK JUBILEUMI ÜNNEPSÉGÉN  NÉMETORSZÁGBAN

 

1995-ben tudomásomra jutott, hogy a legnagyobb fogolytáborunkban, a Bad-Kreutznach-Bretzenheim-i lágerünkben, az 50 éves jubileum kapcsán emlékünnepség lesz.

Egy szintén 3. üteges bajtársammal, a közelben élő Dr.Filkey Lajossal nekiláttunk a kapcsolatfelvételnek, nevezetesen a helység Polgármesterével kezdtünk levelezni. Közöltük vele, hogy nemcsak részt kivánunk venni az ünnepségen, és koszorúzni, hanem egyenruhában megyünk, és beszédet akarunk mondani. A Polgármester nagyon örült a tervezett látogatásnak, és a koszorúzásnak is, de az egyenruhát, és a beszédet megtiltotta.

Az ünnepség 1995 április hó 4-én volt, legalább 11 nemzet, kb. 5-6 ezer egykori hadifogoly résztvevőjével. Mi már 2 nappal előbb érkeztünk, s bejelentkeztünk a Polgármester Úrnál, aki az előzetes tiltását fenntartotta. Ennek ellenére mi elhatároztuk, hogy tervünket végrehajtjuk.

Az ünnepség napján korareggel tábori mise volt, s gondolván, lesz ami lesz, előzetes vezeklésként mi megáldoztunk, mielőtt egy fogdában kötnénk ki.

A község határában levő emlékhelynél folyt le az ünnepség. Emlékbeszédet csak a Polgármester, és 11 ország NATO attaséja mondott, és koszorúzott. Mindenki csak civilben volt, még az attasék is! Rengeteg bajtársi szervezet koszorúzott, majd lazitásként csoportos emlékező találkozóvá vált a helyszín.

Mély lélegzetet véve ekkor elővettük az addig becsomagolt egyenruhánkat, gyorsan beöltöztünk, odaálltunk az emlékműhöz, diszelegve elhelyeztük a koszorúnkat, és rövid tájékoztatót mondtunk magunkról. Közben arra is gondoltunk, hogy az előzetes tiltás következtében akár le is tartóztathatnak bennünket, mivel akkor még  olyannyira tilos volt az egyenruhában való megjelenés, hogy az összes megjelent hadifogoly, és még a NATO résztvevők is civilben voltak.

Végül nagyon jól sikerült a szereplésünk!

Körülvettek bennünket, s az előzetes csodálkozás sikerré váltott át. Sokan fotóztak, bajtársak, TV-sek, újságírók. Már az este közölték aktusunkat a TV-ben, s 2 újságcikk is jelent meg rólunk. A Polgármestertől elnézést kértünk, aki morcosan, de megbékélt. Egykori német lágertársaink segitségével felkerestük az eredeti táborhelyünket, a 2 hatalmas hadifogoly temetőből a nagyobbat, ahol 12.000 elhunyt nyugszik. Kerestünk ismerős magyar hadifogoly-társ sírhelyet, és többet meg is találtunk.

A találkozó nagy élmény volt számunkra, s hazatérve kb. 2 hónap múlva postán kaptunk mindketten hírt az akciónk bizonyítható sikeréről, vagyis egy „Europa Medaillon” elismerést a Német Hadifogoly Szervezettől, de ennek egyéb előzménye is volt!

 

 

 

 

 

Fotók: ME.

 

 

4.fejezet!

 

56-OS MÚZEUMI EMLÉKHELYÜNK AVATÁSI ÜNNEPSÉGE GYŐRBEN

 

2009. április hó 14-én  ünnpélyes keretek között történt Győrben az MH. 12. Arrabona Légvédelmi  Rakétaezred emlékmúzeumában, a Kőrösi Sándor emlékszobában, az  1956-os forradalom és szabadsághacban résztvett egykori tüzérhadapródok gyűjteményes emlékfalának felavatása, EMLÉKFAL kivitelben, az ezred vezető állománya jelenlétében.

Az ünnepség leírása, és képei:

 

Varga László mk. dandártábornok Úr üdvözölte a meghívottakat, méltatta a jelenített hadapródok példamutató forradalmi tevékenységét, ismertette az előkészítő munka fázisait, és megtekintésre ajánlotta a kiállítás résztvevői, és az utókor számára.

 

Az ezt követő avató beszédek:

 

Tábornok és Tiszt Urak!

Mélyen tisztelt Hölgyeim, és Uraim!

Kedves Bajtársak!

 

Jelen kiállítás avatandó tábláinak egyikén szerepel egy olyan mondat és fotó, hogy „innen indultunk” Ez történt egykoron Nagyváradon, - anno 1941-ben – a M.Kir.Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskolában, melynek bizonyitéka, hogy elhivatottságot éreztünk hazánk védelmére, s azt felkészült katonaként kivántuk tenni. ill. végrehajtani. A háború végkifejlete bizonyára közismert, s ez meghatározta későbbi sorsunkat.

A kiállítási anyag valamennyi résztvevője a későbbi ötvenes években megpróbált javítani a hazánkban folyó elnyomáson, s immár civilként, ki-ki saját területén, és szándékával, továbbá bátor személyes vállalkozásaival igyekezett ellenállni a terrornak. Néhányan már 1949-ben, többen 1950-53-ban, de valamennyien résztvevői voltunk az 1956-os dicsőséges magyar forradalom és szabadságharcnak, mely nem tudott ellenállni a hatalmas szovjet túlerőnek, s fájó, de elbukott. A részvevők szétszóródtak a nagyvilágban, de hazájuk iránti hűségüket életük végéig megtartották.

A két csodálatos tablón 20  bajtárs szerepel, akik egymástól függetlenül, de valamennyien fegyverrel vettek részt az ellenállásban. A szereplők közül ketten hősi halált haltak, már csak 7-en élünk, ebből  3-an magyarországon, s további 4 külföldön a messzi távolban, 13-an már elhunytak. Itt mi ketten képviseljük valamennyi élő bajtársunkat, ápoljuk a távollevők, és meghaltak emlékét.

Valamennyiönk nevében köszönetünket nyilványítjuk a fáradságos előkészítő és létrehozó munkájukért, továbbá, hogy anyagunkat befogadták az egykori tüzér kadétok emlékeit eme csodálatos tüzér szentélybe, s kiemelten köszönetünket nyilvánítjuk Varga László mk. dandártábornok Úrnak, az MH. 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred parancsnokának, aki magáévá tette közeledésünket, számos nehézséget leküzdve, és  anyagi áldozatot vállalva létrehozta, s lehetővé tette, hogy ezt most felavassuk.

Valamennyi bajtársam nevében adom át Önöknek becses emlékeinket, s kérem őrizzék meg azokat tanulságul, és emlékül az utókor számára.

Ísten óvja szeretett hazánkat!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem tekintsék meg a tablóinkat.

 

                                                                                                 Mordényi Endre

                                                                                           tüzérhadapród növendék

                                                                                                 56-os Nemzetőr

 

Ezt követően elhangzott beszéd:

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Tiszt Urak, Tábornok Úr!

 

Emlékezünk 1956-ra, a magyar Forradalom napjaira, amikor a Nagyváradi M.Kir. Gábor Áron tüzér Hadapród

iskola hallgatói is tevékenyen résztvettek a haza védelmében. Az ország különböző területén résztvettünk fegyveresen is a forradalmi harcokban. Többen áldozták életüket a hazáért, s ezt követően sokan elhagyták az országot  a megtorlás elől menekülve, szétszóródtunk s nagyvilágon, de a haza szeretete összetart bennünket a mai napig. Bajtársi kőrünk él, és merem remélni Önök fogják tovább ápolni ezt a hagyományt, és a fiatal bajtársainkat a haza szeretetére nevelik és oktatják.

Tüzér becsülettel  a Hazáért!

 

Hiripi Lajos

törzszászlós

tüzérhadapród növendék

56-os résztvevő

 

 

            

 

 

             

 

 

 

             

 

 

 

          

 

Végezetül jó hangulatú ebéd elfogyasztása mellett kötetlen beszélgetés alakult ki az ezred  parancsnoki állománya, és a  jelenlevő  két volt hadapród között.

 

 

 

 

 

Vissza a fő oldalra